Tájékoztató konténerházról, mobilházról

  MOBILHÁZ, KONTÉNERHÁZ?

Tisztelt Éptíkezők! Ezeket a kereskedelmi, marketing fogásként használt fogalmakat az építésügy nem ismeri.

Az Építési törvény, az 1997.évi LXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről az alábbi fogalmakat állapítja meg:

 „Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”

Tehát ami mobil, az nem helyhez kötött és arra nem az építési, hanem szállítási, közlekedési előírások és egyéb szabályok vonatkoznak, ahogyan a cirkuszos kocsira, kemping lakókocsira, büfé kocsira, vándor méhesházra, leállított autóbuszra, vagy egyéb járműszekrényre, meg a hasonlókra.

„Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”

Tehát a ház, ahogyan az épületet, így például a lakóépületet is nevezzük, szerkezetével , anyagával, kialakításával, méreteivel  és felszereltségével meg kell feleljen a rendeltetésének. Az erre vonatkozó előírásokat a 253/1993.(XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről tartalmazza. Ennek megfelelően az épületeknek, többek között ki kell elégítenie az állékonyság, biztonság és az energiatakarékosság követelményeit. A helyiségek és azok méretei, így a legkisebb szélesség, a belmagasság és a minimális alapterület is megszabottak.

Kivonat a kormányrendletből:

„105. §³⁸⁰ (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a főzést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m² hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3)³⁸¹ A 30 m²-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m²-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös”

„85. §

(2)b) a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad mérete 2,00 m-nél kisebb nem lehet.

(3)b) 2,50 m átlagos belmagasság– az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,

c) 2,20 m átlagos belmagasság– a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában.”

 A „konténer” eredendően egy fém doboz, áruszállító tartály. Ebből fakadóan ugyan teret zár körül, de jellemzően nem emberi tartózkodás céljából! Az emberi tevékenységhez átalakított és így használt egyes konténereket is csak átmeneti, ideiglenes megoldásként alkalmazzák, felvonulási épület, menekült tábor, esetleg vészhelyzeti kórház céljára.

 A használatának megfelelő célszerűség miatt kialakítása nem házszerű, hiszen például nincs nyereg, vagy sátorteteje cserépből, nem vakolt, vagy tégla a falfelülete. Belső és külső méreteit, arányait a szállítás és nem az építés követelményeinek megfelelően alakították ki, ezért használhatóságának korlátain túl a kertvárosi, falusi utca házai között doboz formája idegen marad. Ez a megjelenés a település arculatát szabályozó Településképi rendelet lakóterületekre vonatkozó előírásainak és a Településképi arculati kézikönyv ajánlásainak nem tud megfelelni.

Házat bármilyen építőanyagból és ezek kombinációjából lehet készíteni, vályogból, kőből,  szalmából, fából, fémből, műanyagból, kisméretű téglából, nagyméretű és még nagyobb falazó elemből, betonból, gipszből, különböző anyagú panelből és előregyártott, akár ház méretű térelemből, de a végeredmény eleget kell tegyen az építésügyi jogszabályok által meghatározott követelményeknek és az általános építészeti, továbbá a helyi településképi elvárásoknak.

Tehát, leegyszerűsítve és  röviden: lakóterületen nincs helye „mobilháznak”, konténerháznak” nevezett igénytelen dobozoknak és egyéb sufnituningnak.

Lakóépületet "egyszerű bejelentési" vagy méretétől függően, "építési engedélyezési eljárás" szerint lehet létesíteni. Az eljárásokat megelőzően, a településképi követelményekről, a település főépítészével szakmai konzultációt kell lefolytatni.

Gubán Sándor kistérségi főépítész